Két hónapja itt.....

Vessünk néhány pillantást az itt eltöltött 8 hétre, ami igazából csak hat, mert két hetet otthon töltöttünk a ház átadásával foglalatoskodva.

Ezalatt a hat hét alatt, elfoglaltuk az albérletet, kardoskodtunk a kutyáért. Vettünk egy autót, biztosítottuk, lett net, telefon, bicikli Donátnak, kanapé, virágok a teraszra. Megkaptuk az adószámunkat, a lakcímpapírt, aminek az előfeltétele volt a bankszámla nyitása is.

Donátot befogadta egy iskola, ahol várják már Őt. A gyerekorvoshoz is bejelentkeztünk, most rögzitik az összes adatot és ha magkapja az oltást mehet suliba. Voltunk kórházban és állatorvosnál.

Kipróbáltuk a focit, de az jelen pillanatban túl nagy stressz neki. Úgy döntöttünk a suli bőven szolgáltat majd minden földi jóval számára.

Kipakoltuk a biai házat, dobozoltunk, cipekedtünk.

Kezd kialakulni már egy kicsit a kettősünk, hiszen egészen más itt az életünk, mint otthon. Sokkal több időnk van arra, hogy igazán ketten legyünk. Donát itt hajlandó egyedül tanulni, mert tudja, hogy dolgozni fogok. Otthon, ezt nem tudtam elérni nála, pedig ott is mentem minden nap a családokhoz.  Segítek Neki, ha szüksége van rá, de leül és halad legalább. Előfordul, hogy történelemből olyan témát vesznek, amihez tudok egy jó filmet, akkor azt megnézzük. Rászoktunk arra, hogy elém ül és kéri kezeljem a hasát, mert imádja a meleget, ami jön a tenyeremből. A Pránanadi kezelés olyan megnyugtató számomra is, hogy gyakran elalszom mögötte. 

Ha tanulunk kávét készít nekem és leteszi az asztalra. Együtt leszoktunk a cukorról. Vigyázunk a pocakjára, így mióta visszajöttünk egy darab csoki, vagy gumicukor sem került a kezünkbe, főleg nem a hasunkba. Mostmár eszünkbe sem jut megvenni ezeket és sokkal jobban érezzük magunkat, pedig ez még csak a kezdet. Helyette rengeteg zöldséget, gyümölcsöt, gabonát eszünk. Újra főzőcskézünk, azt is figyeli. Van, hogy szendvicset készít, vagy rántottát.

Esténként biciklivel elindul és pedig a lehető leglassabban kocogok mellette. Megnyugtatja a gumik surrogása, a halk kattogás. Előremegy, visszajön a kedve szerint, csak egy szabály van, mindig lássuk egymást, ha lehet. Erdei ösvényeken és mezőkön haladunk át, kutyásokkal, lovasokkal találkozunk.... Nő a búza, illatosak a bokrok. Amikor hazaérünk mindig nyújtunk fél órát, mert mindkettőnknek fájdogált a sarka. Az is múlóban van. Donát tegnap sikeresen végrehajtott egy jóga pozíciót, az egyensúly érzéke is fejlődik lassan. Megtapsoltam. A jógázásunkat illetőleg szeretnék eloszlatni minden gondolatot, miszerint fennkölten állunk és órákig tartjuk rezzenéstelenül a pózokat. A mi műsorunk úgy néz ki, hogy amikor nagy nehezen kitaláljuk melyik testrészünk hol van, akkor elborulunk, újra és újra. A testünk távolról sem hasonlít arra, ami a tv-ben látható és ezen nagyokat derülünk. A mi jógánk nevetős, jókedvű és megengedő. Minden nap jó érzés, hogy próbálkozunk és ennyi.

Hiszek a tanulmányoknak, amik arról szólnak mennyire jól tanítható az idegrendszer. Meditációban már régebben is próbélkoztam vele, de újra elővettem egy technikát, amit ugyan én találta ki, de nekem bevált. Abból indultam ki, hogy a jelenlegi problémáink bizonyos része a gyerekkorban kialakult szemléletünk miatt adott gyors válasz, a mostani élethelyzetekre. Ezt tudjuk, nem új információ. Az itteni munkakeresésem a továbbtanulással kapcsolatos élményeim érzelmein ül, amik nem valami jók, így azt játszom, hogy visszamegyek életem minden kiemelkedően negatív hatással bíró mozzanatához és újraírom. A meditációs technikák kifejetten alkalmasak arra is, hogy emlékeket az összes érzékszerv akkori tapasztalatával idézz fel. Amikor "visszamegyek" az időben, érzek, tapintok, az akkori valóság jelenik meg körülöttem, de a folyamatot "megakasztom" és a mostani Orsi is megjelenik. Elmondom, azt, amit akkor nem tudtam, "kiveszem" magam a helyzetből és megoldom, úgy, hogy megnyugtató legyen számomra. Ezekről meséltem anno egy ismerősömek - Nórának -, aki hasonló módszert tanult. Ő is arra jutott, hogy nagyon jó hatása van, azokra, akiket így kezel. Nála vezetett meditációban mennek végig egy nagyon hasonló folyamaton és Nóri irányítása alatt, picit máshogyan zajlik az oldás.

Ezzel a technikával igyekszem segíteni magamon és állítom, hihetetlenül felszabadító. Az idegrendszer sajátossága, hogy a nagy ismétlésszám egyre stabilabb kapcsolatot, mintázatot alakít ki, egészen addig, amíg készség szintűvé válik a tudás. Reményeim szerint ezt a nem kis feladatot így könnyebben megoldom.

A munkám nem csak tőlem függ, Ferinek elég nagy ráhatása van és Alexnek is. Többféle verzió létezik és próbálok felkészülni mindenre. Mert ezt csak akkor fogom megvalósítani, ha: " hajlékony leszek mint a szél és nyitott, mint az ég" - Mira Nair