iskolakezdési beilleszkedési protokoll

Bálint, Donát és én, azt terveltük ki, hogy az olyan komoly témáknál, mint a beiskolázás, gyermekorvos, bank... jobb, ha tolmácsol nekünk. Előre megbeszéljük ezeket az időpontokat és úgy lépek be az épületbe, hogy Bálint vonalban van.

A kint tartózkodásunk egyik alap pillére az iskola Donátnak. Bálint megbeszélte egy közeli iskola igazgatónőjével egy időpontot, röviden tájékoztatta őket a helyzetről és járható útnak bizonyult így intézni a dolgokat. Miután bejutottunk az épületbe, ami nem egyszerű, mert zárva vannak az ajtók és csak belülről nyithatóak, leúltünk hárman, Bálint videóhívásban hevert az asztalon. Zsuzsi és én előtte végiggondoltuk, milyen fontos kérdéseket kell feltennem.

Itt az iskolarendszer eléggé eltér az otthonitól. Az általános iskola 4.-ig tart. Utána jön a középiskola. Többféle állami középiskola van - ha le akarjuk fordítani talán a szakmunkás, szakközép és gimnázium felel meg leginkább neki. 4 után az osztályfőnökök ajánlanak iskolát, nincs akkora szőrődás mint otthon. A gyerekeket a körzeti iskolák egyikébe iratják be, minden típusból van több, 5 km-es távolságon belül. Mi egy pici városban lakunk, a mi közvetlen közelünkben kb. 10 éllami középiskola van. Ezen felül vannak a speciális iskolák, illetve a magán intézmények.

Az iskolák 9-10, 10, 12-13. osztállyal érnek véget, attól függően melyiket vélasztja ki a tanár és a szülő-gyerek. Az a cél, hogy mindenki olyan helyen legyen, ami leterheli, de nem túlságosan. Az osztályokat próbálják hasonló képességű gyerekekkel feltölteni, ami nem kis feladat, otthon is lehet látni. A gyerekek tanulmányi eredménye alapján nagyjából két évente lehetséges az átjárás egyik suliból a másikba. Nyilván a szakosodások után nehezebb, ilyenkor, ha befejezik a sulit és még tanulni szeretnének a vizsgák után folytatják a képzést a gimikben. Gondolom olyan lehet, mint főiskolából diploma után egyetemre menni továbbképzésre.

A külföldi gyerekeket, jelen esetben Donátot egy párhuzamosan futó úgynevezett, felkészítő osztályba teszik be, ahol most 18 gyerek van. Hétfőn ketten is kezdenek, Donát és egy fiú. Ezek az iskolák, akik fogadják a külföldi diákokat, nem gimnáziumok, hiszen ott a 2. idegen nyelvet kezdik és nem tudna becsatlakozni külföldi diák nyelvtudás nélkül. Még azzal is nagyon nehéz az eltérő tananyag miatt.

A bevett módszerük az, hogy minden héten, a kapott órarend szerint, 3-4 órára bemennek és németül tanulnak. Ennél többet nem engednek, hiszen hozzá kell szokniuk egy teljesen idegen nyelvhez és környezethez. Minden diák egyéni haladási tempóját fegyelemmel kísérve, fokozatosan beengedik őket a leendő osztályukba. A matematika lesz az első, utána a többi tantárgy. Az igazgatónő másfél őrát szánt ránk, türelmes volt, Bálinttal pedig csodás együtt intézkedni. 

Donát és én nagyon örülünk, hogy segít, türelmes, nyugodt stílusa jót tesz nekünk is. Amikor megtudják, hogy osztrák gimibe járt, látom, hogy másképpen beszélnek vele. Nehéz volt Neki a gimi, mivel nagyon terhelt életkörülményeink voltak, amikor oda járt, de most azért van ott, ahol, mert befejezte. Hihetetlenül okos és kreatív....nagyon büszke vagyok mindkét fiamra. Felnőtteket megszégyenítő, ahogy küzdeni tudnak. Nem azt állítom, hogy bármelyikünk hibátlan, én néha azt sem tudom mit csinálok, annyira a megérzéseim után megyek, de óriási feladatokkal birkózunk.

Mikor mindent megbeszéltünk a suli előtt egy nagymamába botlottunk, aki az unokáját várta. Elmesélte, hogy Ukrajnából jöttek ide, miután megölték a férjét....  Említette az igazgatónő, hogy a tanárok sajnos hozzá vannak szokva a traumák kezeléséhez. Hát igen.....

Egy szó, mint száz! Hétfőn Donát iskolába megy.