Egy hete érkeztünk meg

Mint a cím is mutatja, egy hete vonultunk be Nusslock-ba. 

Az a segítség, amit kaptunk, meghatározza az egész folyamatot. Egyedül, egy gyerekkel nem vágtam volna bele, miatta nem. Annyira kockázatos lett volna, hogy sosem szánom rá magam. Az egész olyan, mintha az elhatározásom után egyre intenzívebben állt volna össze a történet.

Adtam mindennek időt, annyira felkészültem, amennyire csak tudtam. Igyekeztem mindent kizárni, ami megzavarta volna azt, amit mélyen eldöntöttem. Ne érdekelt, ki mit gondol, hogy mi a közvélekedés egy ilyen úttal kapcsolatban. Arra gondoltam, hogy ez az én életem, a mi életünk és a forgatókönyvek mindig mások. 

Előfordul, hogy egy lélek be tud sétálni olyan helyekre, ahová, úgy tetszik senki és ki tud jönni. Szabadon jár, kel. Amikor megkérdezték miért, csak egy válaszom volt: mert eldöntöttem. Nem is eldöntöttem, valahogyan ezerszeresen eldőlt, újra és újra megerősödve. Nem tudom miért, de most ezt kellett tennem. Persze ezer logikus érvem is volt, de annyit éreztem mennem kell. Ennyi volt.

Mostanra levetkőztem szinte teljesen a külsőm méricskélését, az életkorom sok szempontból szabaddá tett. A külsőségek miatti megfelelési kényszerem eltűnt, helyette óriási energia szabadult fel. Ha szorongani, vagy félni kezdek arra gondolok, hogy én még élek! Lehetőségem van bármire, futhatok, hogy megismerjem azt, amire kíváncsi vagyok, hibázhatok és jóvá tehetem. Alkothatok még, de ha csak ülök és nézek ki a fejemből az is tökéletes. mert még itt vagyok, még élek. Olyan szabadság ez, ami barátságossá és alkalmazkodóbbá tett. Hol van már az a kislány, aki az egyetlen barátnője mögött lépkedett 10 évesen az iskolában? 

Éppen azt tervezgeti, hogy, ha augusztusban munkába áll, a következő nyáron mit néz meg Franciaországban, Svájcban.... olyan közelre kerültek. Sosem gondoltam, hogy láthatom majd.

Ma reggel bepattantam a futó cipőmbe és szétnéztem kicsit a környéken. Találtam tenisz klubbot, utána játszóteret, focipályát, ahol a Donát korabeliek bandáztak már. Mellette konditermet, kosárpályát, két gyönyörű lovardát, kutyasulit, ahol óra volt éppen. Befejezésül egy nagyon szép pici önkiszolgáló boltot. Akkor töltötték tele friss tojással. A nagy fiam mesélte, hogy ezek gazda pontok. Nem pontosan így hívják, de valami hasonló. A közelben lévő gazdaságokból, ide töltik fel a termékeket. Mindenki megnézheti honnan érkezik, ismerik a gazdákat. Lehet alapanyagokat venni, lekvárt, püréket, házi tésztát.